Attila nyomában a Tarna-völgyében.
Ajánljuk minden korosztálynak, gyakorlott túrázóknak
Körbejáráshoz szükséges idő kb. 6-9 óra, kalandos, aktív túra
A monda szerinti Darnó király és Attila fejedelem szembenállásának tematikájára fűzött útvonal érinti a kőbányát, és a Borzsa-hegyről az egész táj betekinthető, egyszerre kínál rálátást a három magaslatra (Attila-halom, Siroki vár, Kőoszlopok).
Az Attila-út a siroki Fogadóközponttól vezet egészen hosszan át a szajlai Fogadóponthoz végig a Tarna-völgyben. A szajlai Fogadópont közelében találjuk az Attila-halmot, mely szintén a tematikus útvonal része. A Borzsa-hegy érintésével a Siroki vár hátulja felől érkezhetünk vissza Sirokba, vagy, – ha ez túl hosszú útnak bizonyulna, – ugyanazon az úton lehet visszajutni Sirokba, ahol jöttünk. A szajlai Fogadóponton is letehető az autó, így a kör innen is indítható, azaz mindkét irányban teljesíthető.
Attila Halom
A festői környezetben elhelyezkedő Attila dombot a helyiek egy mai napig szájhagyomány útján terjedő legendára támaszkodva évszázadokon át Attila sírjaként emlegették. A történet szerint Attilát, az európai hunok királyát halála után a mostani Szajla helyén temették el.
A szajlai kunhalom rejtélyes, mesterséges kialakítású, a geomorfológia tudománya nem tud magyarázatot adni a Tarna folyó völgyét övező dombvonulattól elütő, azzal kapcsolatban nem álló, szabályos kúp alakú felszínforma képződésére.
A legenda szerint Csaba királyfi a Tarna-patak mentén, a mai Szajla területén talált alkalmas helyet arra, hogy Attilát, a hunok fejedelmét eltemettesse.
Tény, hogy 1913-ban 1200 aranykoronát ajánlott fel a Magyar Tudományos Társaság a legenda gyökereinek feltárására, ám az első világháború kitörése meghiúsította a terveket. Tudjuk, sokan, sokfelé vélték már úgy, hogy ráleltek Attila sírjára. De a szajlaiak mégis úgy hiszik, hogy Attila maradványait a Nagyhalom rejti. Épp ezért hoztak létre emlékhelyet és tették megközelíthetővé a dombot. Kopjafát is állítottak a szajlaiak és egy emléktáblát helyeztek el a legenda írásos anyagával. Aki szeret szép környezetben kirándulni, az erdő csendjében egyet sétálni, annak bátran ajánlható ez a látnivaló is a környék nevezetességei mellett.
A legenda
Darnó király legendája – Miért sír Darnó király?
Darnó király balsorsú lelke ma sem nyugszik. Csendes, holdvilágos estéken, amikor a kincses Mátra-vidék lakói nyugovóra térnek, láthatatlanul, de ott bolyong a kőbálványok között, és sír, sír keservesen. A kis erdei manók, akik szintén ilyenkor járnak-kelnek az erdők mélyén, nagy részvéttel kérdik tőle, hogy mit keres.
Leányom keresem, a kővé váltat… Siratom kedves lányomat, őt keresem, és sírok, sírok…
A Darnó-hegy alatt ma is ott folyik a csendes Tarnapatak, és a kőbálványt sok idegen megbámulja. A síró Darnó király nevét nemcsak a hegy, hanem Sirok falu neve is őrzi. / Balogh Béni: Magyar Királymondák/
A monda szerint Darnó király feleségét, Ildikót, Attila rengeteg kincsével kápráztatta el. Ennek folyományaként Ildikó elhagyta a királyt, majd Attilával élte le életét. A két uralkodó épp békeünnepet ült, amikor az eset történt, de a történtek után a szembenállás halálukig fennmaradt. Az Attila-halom szembenállása a Siroki-várral, annak térbeli helyzetével mutatja ezt az ellentétet. A völgyben sétálva a két magaslat folyamatosan szemünk előtt lebeg. Darnó király lányát, Tarnát, a külvilágtól el-zárva nevelte, ám a lány szerelmes lett, és elhagyta apját, aki ezért őt is és szeretőjét is kővé változtatta. Ezt a mondát őrzi a két kőmagaslat a Siroki vár mögötti hegyen.
Az alábbi linkre kattintva beimportálhatja saját mobiljára a tanösvény térképét.
Ciklámen útvonal megnyitás saját google térképen
A linkre kattintva bekerül a térkép az Ön saját Google Maps applikációjába, melyet itt tud elérni: http://mymaps.google.hu
Ciklámen útvonal letöltése .gpx formátumban